Erdély ma: szállások, szállás, kirándulás, utak, körutazás

Erdély útvonal, utazás, térkép, autópálya díj

Július végétõl augusztus elejéig tartó 10 napos, mikrobuszos kirándulásunk, utazásunk célja Románia, Erdély volt. Hargita hegység lábához útvonalunk Hajós, Szeged, Arad, Déva (Deva), Gyulafehérvár (Alba Iulia), Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Ivó (Izvoare) településeken keresztül vezetett.

A googlemaps térkép alapján a távolság 647 kilométer, a menetidõ 10 óra és 5 perc. A tényleges menetidõ mikrobusszal, autóval ettõl több, ami egyébként függ a megállások számától és idõtartamától, de az utak minõsége is közrejátszik ebben. A mi utazásunk Erdélybe mikrobusszal történt. Erdélybe két kisgyerekkel és 5 felnõttel utaztunk, így az utazás közel 13 órát vett igénybe.

Erdély szállás

Az éjszaka folyamán érkeztünk meg Székelyudvarhelyre, ahol egy megbeszélt helyen várt vendéglátónk, aki elvezetett minket a Székelyudvarhelytõl kb. 25 kilométerre lévõ Ivó településre, szálláshelyünkre, a Hunor Magor Vendégházba, ahol jó kis erdélyi áfonya pálinkával fogadott.

A tökéletesen felszerelt vendégház gyönyörû helyen a Hargita hegység lábánál található, Székelyudvarhely szomszédságában. A vendégházban zárt telken parkolhattunk mikrobuszunkkal,  telek végét egy patak zárja. A zárt udvarban biztonságosan tudtuk tárolni a mikrobuszt. 

Az erdélyi vendégház, telekének végén a patakkal, az udvarán szabadtéri sütésre, fõzésre kialakított helyeivel, tökéletes helyszín esténként a szabadtéri baráti beszélgetésekhez, fõzõcskézésekhez. Erdélyi szállásunk a Hunor Magor Vendégház, 2 egymás mellett álló ház, melyekben 1 kétágyas, 1 három ágyas szoba és egy kihúzható kanapéval ellátott nappali van.

Erdély, Ivó településén a szállásunk egymás mellett álló jellegzetes erdélyi faházak voltak, ezek lehetõvé teszik, hogy akár nagyobb baráti társaságok szálljanak ott meg. A vendégház fûtésére egy vízbetétes kandalló szolgál, amire radiátorok vannak kötve, így télen is szívesen visszalátogatnék megnézni a hóval fedett Hargitát.

Erdély kirándulás, turizmus

Nekem a 10 nap nem volt elég Erdélybõl, annak ellenére, hogy sok Ivótól távol esõ helyre mikrobusszal utaztunk. Természeti adottságaiból, népi építészetébõl kifolyólag kirándulásokra, túrázásokra tökéletes Erdély.

Ivó település valamikor a paraszti gazdálkodás helyszíne volt, éppen ezért itt-ott még fellelhetõek a fából készített régi gazdasági épületek. Ivó mára a turizmus miatt turisztikai központnak számít.

Szállásunkról reggelente mikrobuszunkkal indultunk a kirándulásainkra. Érdemes megnézni Zeteváralját, a Zetelaki mesterséges víztározót, ami kb. 2 kilométerre volt szálláshelyünktõl. A víztározó mellett található egy strand, ami a nyári nagy melegben igen látogatott hely.

A strand mellett tovább haladva eljuthatunk Székelyvarságba, ami Ivótól kb. 13 kilométer távolságra van. A kitartó túrázóknak ajánlom a gyaloglást, egyrészt mert gyönyörû a táj, másrészt mert az útviszonyok nem a legjobbak az autózáshoz. Varságban az utcáról felfigyeltem egy régi kovácsmûhelyre, amit a gazdája szívesen meg is mutatott nekem. Annyi piros, fehér, zöld zászlót még életemben nem láttam, mint ezen a környéken, egy zászlót talán észre sem vettem volna éppen ezért, de az egyik öreg ház fakerítésére egy piros, egy fehér és egy zöld kupak volt feleszkábálva. Ezt le is kellett fotóznom.

Szállásunktól szállásadónk egy túra alkalmával platós terepjáróval vitt fel a Madarasi Hargita Madarasi Menedékházáig, ahonnan felmásztunk a csúcsra, 1802 méterre. Mivel gyerekekkel voltunk, ezt a túrát nem végig gyalogoltuk, de a kitartóbbaknak tudom ajánlani.

A vendégháztól gyönyörû napsütéses idõben indultunk, de fent már minden ruhadarab rajtunk volt, amit addig hátizsákunkban vittünk. Esett és hideg szél fújt, helyenként ömlött lefele az esõvíz a hegyrõl. Akinek szerencséje van és jobb idõt fog ki, azt gyönyörû kilátás fogadja, nekünk meg kellett elégedni a felhõkkel és köddel meg a kihívásokkal. A túra végén a hegy lábánál ugyan olyan meleg idõ volt, mint amikor elindultunk.

A környéken egy délután rövid gyalogtúrára indultam. Már éppen a szálláshely felé tartottam, amikor megállt mellettem egy szekér. Egy 20 év körüli és egy 50 év körüli székely ült rajta. Az idõs székely felinvitált a szekérre, amit én szívesen vettem. Mint a székely viccekben. Keveset és tõszavakban beszéltek. Kihasználva friss kapcsolataimat, rögtön a Ceausescu idõszakról érdeklõdtem, amit - látva a kamerát a kezemben - azzal reagált le az idõsebbik, hogy fia felé fordult és a szája elé tette az ujját. Látva, hogy kényes a téma, kikapcsoltam a kamerát és úgy beszélgettünk tovább. A székely mondta, hogy nem lehet tudni, hogy kivel találkozik az ember, ezért errõl nem akar beszélni. Miután megérkeztünk szálláshelyünkre, az utazásért cserébe pálinkával és sörrel kínáltam, aminek az eredménye az lett, hogy sok mindent megtudtam Ceausescuról, többek közt azt, hogy Ivóban is áll egy Ceausescu vadászrezidencia, sõt annak a kulcs az õ testvérénél van. A következõ nap természetesen megnéztük a vadászkastélyt, annak mesterségesen kialakított vízesését.

Frissen szerzett idegenvezetõm látogatásra invitált minket a Bozita Bércen lévõ tanyájára. Miután megkérdeztem hány kilométerre van, õ azt válaszolta, hogy ehun van. Másnap körülbelül 4-5 kilométert gyalogoltunk, míg elértük a Bozita Bércret, ahol gyönyörû volt a kilátás. A terepviszonyok miatt könnyûnek nem nevezhetõ kirándulásunkon térkép nem volt nálunk, így telefonon kértem elég sûrûn útbaigazítást, amibõl számomra kiderült, hogy az a székely ember, akivel megismerkedtem, minden követ ismer. Miután célba értünk, említettem, hogy ez a távolság nem kevés annak ellenére, hogy õ annyival elintézte, hogy ehun van. Ennél a beszélgetésnél derült számomra ki, hogy az ehun 3-5 kilométer, az ahun 5 kilométer feletti távolságot jelent. Bakancs nélkül nem érdemes a Bozita Bércre sem elindulni, sok helyen állt a keskeny út teljes egészében a sár.

Az Erdélyben kirándulóknak érdemes elutazni Parajdra, Korondra és Farkaslakára is. Egy napos mikrobuszos kirándulásnak tudom ajánlani Ivó, Farkaslaka, Korond, Parajd útvonalat.

Ez a távolság 80-90 kilométer, oda vissza közel 200 kilométer, ami utazási idõben kb. 2 és fél, 3 óra, e felett számolni kell az eltöltött idõt is, tehát érdemes idõben elindulni.

Farkaslakán egy viszonylag rövid idõ elegendõ lehet, Tamási Áron szülõházát, sírját és a Tamási - emlékmûvet mindenképpen érdemes megnézni.

Korondon mi gyorsan végeztünk a kirakodó kézmûvesekkel és bele vetettük magunkat egy kis terepszemlébe, mert úgy gondoltuk, hogy valami igazán egyedi dolgot szeretnénk látni is és venni is. Korondon ha kicsit jobban körbe nézünk, találhatunk olyan kézmûves mestereket, akik nem pakolnak ki a kézmûves sorra. Na ezek a mesterek igazán egyedi termékeket készítenek és árulnak házuknál, sõt még a mûhelyüket is meg lehet nézni, miközben jó erdélyi házi pálinkával kínálnak. Mivel kedvencem a székely káposzta, gyorsan vettem is egy edényt, ami éppen ennek az ételnek a fõzésére lett kitalálva.

Az erdélyi nyaralás következõ állomása Parajd, a sóbánya, sóbarlang volt. Korond és Parajd már valódi turisztikai látványosság, rengeteg a turista, itt igazán nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra. Parajdon a sóbarlangba turista buszok szállítják a látogatókat. Ide a felnõtt belépõjegy kb. 3 Ron, ami kevesebb, mint 1 euro. A sóbarlangot abszolút ajánlják mozgásszervi, légzõszervi, érrendszeri betegségek esetén, de a lent található játszóterek, játékok, vendéglõk, mindenkinek és minden korosztálynak kellemes idõtöltést jelenthetnek. A sóbarlang mellett található a sófürdõ, amit bár kipróbáltam, de számomra nem volt nagy élmény.

Egy újabb mikrobusszal megejtett kirándulásra tudom ajánlani Ivó, Szatmárnémeti, Csíkszereda útvonalat, ami szintén 80-90 kilométer, oda vissza kb. 200 kilométer. A hargitai Szatmárnémetiben (Satu Mare) rengeteg székely kapu található. Csíkszeredáig nagyon szép tájon át jutunk el, az utak itt viszonylag szûkek és érdemes figyelni a jellegzetes erdélyi lovas szekerekre, amit sokszor 10 évesnél nem idõsebb gyerekek vezetnek. Csíkszeredát valójában a szent búcsú helyszíne miatt kerestük fel, de érdekes és szép épületeket találhatunk a belvárosban.

Az Erdélyben töltött 10 nap alatt mikrobusszal megtett utolsó túránkon Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Gyilkos Tó látványosságait néztük meg. A kirándulás szállásunktól lévõ távolsága oda vissza kb. 380 - 400 kilométer volt. Ez a túra elég hosszú, ugyanakkor érdekes kirándulás is egyben. Gyergyószentmiklóson egy rövid városnézést követõen megebédeltünk, majd Gyergyószárhegy következett. Nem csak Gyegyószárhegy, de Erdély egyik nagy nevezetessége a Lázár Kastély, ami reneszánsz stílusban épült. A Lázár Kastélyról megtudtuk, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme itt nevelkedett.

Amikor arra jártunk, pont egy nemzetközi animációs filmfesztivál volt a kastély területén. A fesztivál egy össz - mûvészeti rendezvény, ahol a filmvetítések mellett zenekarok lépnek fel, kézmûvesek és iparmûvészek tartanak kiállításokat. A fesztivál egyébként 2007 óta minden évben megrendezésre kerül. A Lázár Kastély a 70 - es évek közepétõl egyfajta kulturális központ, mely képzõmûvészeti és népi mesterségek alkotótáborainak ad otthont.

A Gyilkos Tóhoz egy elég szûk, szerpentines szakaszon lehet eljutni, de a látnivaló megéri a hosszú és kissé kényelmetlen utazást. Aki ide látogat, az ebédjét ne tervezze itt megejteni, mert tapasztalatom szerint nem érdemes.

Erdély fizetõeszköz, pénznem, árak, specialitások

Erdélyi éttermeket, Erdély specialitásait természetesen itt sem tudtam kihagyni, de megérte kipróbálni. Nagyon kellemes kis éttermeket találhatunk a Hargitában, Székelyudvarhely környékén, ahol mindenütt finom, bõséges mennyiségû ételeket szolgálnak fel. Ezt és a Székely vendégszeretetet Gyergyószentmiklós környékén egyébként már nem tapasztaltam.

Tudom ajánlani a szállásunktól kb. 10-15 perc gyaloglásra lévõ Turul Panziót, ahol az apartman szállások mellett egy jó kis vendéglõ is van. Itt az elsõ napokban ettünk erdélyi specialitást, Csorba levest, ami alapjában véve jó sok zöldség jó sok hússal. A Csorba levest Székelyudvarhely környékén hasonlóan finoman készítik, de a Gyilkos Tónál számomra ehetetlen volt. Nagyon finom Székelykáposztát lehet kapni például Parajdon, a sóbarlangnál lévõ útkeresztezõdésnél, aki arra jár, ki ne hagyja.

Ezekben az éttermekben elfogadják az eurot, egy bõséges 2 fogású ebéd kávéval, itallal, kb. 5-10 euro. A szállásunk, a teljes ház naponta 40-50 euro környékén mozgott, ami a 7 fõre lebontva napi 6 – 7 euro volt. A szállás, reggeli, vacsora napi 20 euro / fõ körüli összeggel tervezhetõ.

Székelyudvarhelyen nem csak a várost érdemes megnézni, de bankot is találtunk, ahol váltható Lei. Az eurot szeretik és az éttermektõl kezdve a túraboltig bezárólag mindenütt elfogadják, azonban például a Székelyudvarhelyen lévõ Kaufland bevásárló központban csak Román Lei - el (Ron) lehet fizetni. Egy Ron árfolyama 70 forint környékén számolható.

Erdély idõjárás

Erdélyben, a Madarasi Hargita térségében érdemes még nyáron is készülni meleg és vízálló ruhákkal. A Hargita hegységben még nyáron is hûvösek az éjszakák, esõs idõben pedig szabályosan hideg tud lenni. Ha a Hargita hegységben választ Erdélyi útja alatt szállás valaki és túrákat tervez, kényelmes és vízálló bakanccsal feltétlenül készülnie kell és váltó bakancsot sem árt bepakolni.

Készítette: Honlap készítés: www.webshop-center.hu
© 2011 Interland. All Rights Reserved.